Lumen : Hajnali mennyország |
Hajnali mennyország
Lumen 2007.12.06. 10:55
Kérlek, ne menj még…most még ne… hajnal fénytükrében látom arcod ahogy rám hajol vágyó sóhajod, testemen érzem vágyad szelíd ringatását ezer karod ölelő suttogását, rálehelem a hajnalfény égi vásznára, táncoló lelked fényárny folyamára, hiányodért zokogó könnyeim szavát, mikor az ajtó becsukódik rám, s a lábujjhegyen kilépő árnyékod után, álmaimra kattan halkan a zár.
Kérlek, ne menj még…most még ne… szállj fel velem a fénylő magasba, túl az üveghegyen, és azon is túlra, veled él és születik bennem az álom nézd, angyalszárnyaim most neked adom, jól vigyázz rájuk, mert a zuhanásban oly' könnyen fehér köddé válnak, óvatosan lépj velem az álmok végtelen kertjére, hisz szárnyaim nélkül, már te sem repülhetsz el.
Kérlek, ne menj még…most még ne… látod sóhajom a csillagok közt hagyott egy pulzáló, vörös fényű pontot, a szívem az, és csak neked él fényem, érzem, ahogy életre kelve lüktetek benned, s már egymásnak születünk újra és újra, éjkeringőnk elkísér minket fényéveken túlra, de lásd a mennyország hajnalban itt a földön ér, kérlek, ne menj még, maradj velem….maradj még...
|