Szeretem n�zni az izz� hajnalokat,
mikor a l�ngfelh�k alatt a t�j kigy�l,
hallgatni, mint rikolt egy korai vonat,
m�g el�l a hangja, s a pillanatba f�l.

Ahogy a v�n h�ztet�k narancsba b�jnak,
s arany f�ny fesz�l a v�ros homlok�ra,
�ze, s illata lesz az �bred� m�nak,
mikor a vil�g a virradatot v�rja.

�s szeretem n�zni az alkony parazs�t,
ahogy hamvad a t�j a l�ngfelh�k alatt.
A sz�kev�ny napot az est �leli �t,
s a hegyek l�bain�l b�bor f�ny fakad.

�letre lobbannak a kandel�berek,
s m�g s�rga szem�k a parkokat vigy�zza,
hozz�m b�jik az �j, mint �rva kisgyerek,
ki minden n�ben az �desany�t l�tja.