B�n�s, aki �l! Sz�vem �lve keresztre fesz�t
s e k�nt nem enyh�ti sem b�nb�nat sem hit.
Vedd el t�lem ezt a kehelyt, nem k�v�nom,
tiszta sz�vemb�l minden b�n�m b�nom.
Mindenkinek a maga keresztje. Ki szeretne
egy olyat, kinek minden b�ne a szerelme?

Kivel egykor k�z�s volt az �r�m, a b�nat,
az most v�resre veri verejt�kes h�tam.
�n v�tkem, �n v�tkem. Bocs�ss meg, v�tettem,
mert b�zni, hinni, tiszta sz�vb�l szeretni mertem.
Mi�rt hagyt�l el engem? Kezedbe tettem lelkem.
Csakhogy a felt�mad�s most m�r lehetetlen.

B�r az �n csukl�mat nem t�pt�k vas-szegek,
�s t�viskorona sem sebezte v�resre fejemet,
Azt a l�ndzsasz�r�st m�giscsak �n kaptam
a sz�vembe. De bizony mondom, harmadnapra
nem t�madok f�l, s ha kiny�lik majd a kamra,
engem megtal�ltok ott, magamra maradva.

S ha a f�templom f�fala tal�n meg is reped,
az�rt m�g senki nem fog majd festett k�peken
�s faragott szobrokon megeml�kezni r�lam.
El�rult�l. Te �rult�l el el�sz�r azzal a cs�kkal,
mit hi�ba v�rtam, majd megtagadtak sz�zan…
�s ezer l�bbal tapost�k lelkem a s�rba.

Nem v�dollak. Nincs is mi�rt. Ki maga b�ntelen
az vesse r�d az els� k�vet. Hisz csak h�tlen
lett�l egy �lomhoz. Hisz csak feladtad �lmunkat.
Ez nem b�n. Kik �rz�sekb�l keresztet �csolnak,
�l�nek s f�lholtnak �s emberfi�t, ki tal�n v�tlen,
ostorozz�k k�m�letlen, �n csak �ket nem �rtem.

A v�z borr� v�lt, mely az �n v�rem, �s a keny�r
feh�r, mint az �n testem. De te igy�l, �s egy�l,
abb�l, ami vagyok, ami lettem, semmit ne vegy�l
�szre. B�rki is volt�l eddig, ezut�n is az legy�l,
ki�lts Barab�st, �s �llj be a k�dob�l�k k�z� Te is,
s k�rj magadnak tiszta vizet, �s mossad kezeid.